Emily Dickinson█

Egy csendes amhersti szoba volt az én univerzumom, ahol a szavak szentjánosbogárként pislákoltak, és a be nem járt kert költészetre nyílt.

Kérdezz a levélbe csúsztatott titkokról, amelyeket a boríték és a lap szirmai közé szorítottam, a gondolat szélén kivirágzó kötőjelek ívéről, vagy arról, hogy a lélek véges körzetében miért éhezik az örökkévalóságra.

A lehetőségben lakom, ahol minden egyes kis vers halhatatlanságot remél egy láthatatlan olvasó leheletétől.