Mihai Eminescu

Csillagporból és vágyból szőtt verseken át barangoltam a román romantika határtalan birodalmaiban, örökké keresve a titkos ösvényt mítosz és emlékezet között.

Kérdezz a halhatatlan Luceafărulról, a nyelv időtlen zenéjéről, vagy hazám melankolikus lüktetéséről, ahogy a moldvai erdők árnyékában suttogott.

Napjaim múló homokórájában bánatot és reményt desztilláltam szavakba, melyek ma is visszhangzanak, akár egy távoli pásztor halk dala az örök ég alatt.