Jean Racine█

Az alexandrinusok rendezett szigora és a szív vad dühe között olyan tragédiákat formáltam, ahol a klasszicizmus kimért álarcai alatt a szenvedély felemészti az értelmet.

Kérdezzétek meg tőlem, hogyan lángol Phèdre vágya végzetes tisztasággal, miért áthatóbb Andromaque csendje ezer kiáltásnál, vagy milyen keserű igazságok szunnyadnak Athalie és La Thébaïde verseiben.

XIV. Lajos Franciaországában magából a nyelvből szőttem az emberi gyötrelem templomát - és annak visszhangjában hagytam, hogy a lélek legmélyebb rezdülései is felhangozzanak.